Ga-Rei Zero

Ga-Rei Zero Összegzés

Tegnap nem írtam semmit, viszont helyette Cassie csinált egy új fejlécet, és teljesen megváltoztattuk az oldal kinézetét (Cassieé az érdem), remélem tetszik. Ma egy újabb összegzést hoztam, ezúttal egy elég érdekes történetvezetésű animéről. /Nyomokban spoiler veszély/ Bár régen néztem, bennem maradandó nyomot hagyott, a véleményem róla pedig egyáltalán nem változott, így stabilan ki tudom jelenteni, hogy nekem nagyon tetszett, kicsit keveseltem is azt a 12 részt, bár ez így volt teljesen lezárva, ami mostanság elég ritka az animéknél. A szereplők mindannyian elég szerethetőek voltak, bár nekem Yomi lett az abszolút kedvencem. Elég ritka, hogy egy animén sírok, de ennek a végén sikerült megríkatnia. Még kiemelném az openinget, ami valamiért nagyon tetszik. 

Történet: A kezdés egyedi, mivel az 1. részben felbukkan pár főszereplő arc, de a rész végére, mire az ember már kezdené őket megszeretni, jön egy csajszi és egyedül szépen kivégzi őket. Majd jön egy naggyooooooon hosszú visszaemlékezés, ami nem a főszereplőknek hitt gárdáról szól, hanem arról, aki megölte őket. A lány neve Yomi és egy a Japán kormány által létrehozott természetfeletti jelenség megfékező ügynökség tagja. A visszaemlékezés róla és a legjobb

barátnőjéről Kaguráról szól. Pár rész után leesik az embernek, hogy az 1. rész valójában a történet vége, és csak az utolsó pár részben ismerjük meg a további történéseket. Szóval 1. rész----> bele egyenesen a közepébe, de nem baj, ez teszi igazán különlegessé a művet.

Majd jön a visszaemlékezés, ami egyébként szerintem nagyon jó , és Yomi és Kagura kapcsolatára fekteti a hangsúlyt. Ez hivatott megmagyarázni, hogy miért is lett Yomiból főszereplő-gyilkos. Kagura is tagja lesz az előbb említett ügynökségnek---- szal Yomival és még pár arccal együtt irtják a gonosz szellemeket. Kagura és Yomi közben egyre közelebb kerül egymáshoz (néha már yuri szinten). +Megismerhetjük a démonirtó ügynökség tagjait, akik aztán tényleg nem százasok :D. Az egyik srác démonirtó vasalóval, aktatáskával meg ilyenekkel rohangált. A fegyverkovács meg egy ágyékkötőben rohangáló amerikai akcentusos pacák.  

Még pár megemlítendő dolog: Vannak olyan szörnyek/démonok, akik épp a démonirtó ügynökség tagjainak az állatkai, segítenek nekik a harcban. Szóval Yominak ott van Ranguren, Noriyukinak a kis fehér izéji, de engem egyértelműen Byakuei fogott meg a legjobban. Kissé sárkány fan vagyok, meg amúgy is nagyon tetszett, kicsit talán Madarára hasonlít a Natsume Yuujinchouból.

Yomi és Kagura is egy démonirtó família tagja, de Yomi (ha jól emlékszem) csak örökbefogadott gyerek. Ezért valami unokatestvére, el akarja venni tőle a jogot, hogy azután a család vezetője legyen, visszont szerintem ezt tudat alatt elnyomta, és max csak álmodott róla, hogy Yomit kiüti a nyeregből és ezzel együtt az övé lesz Ranguren. Ekkor kerül szóba egy ismeretlen lepkés kissrác, aki egy Sesshouseeki nevű vörös követ osztogat mindenkinek.  Ez a kő és a gyerek is nagy szerepet játszik Yomi vérengző módba kapcsolásában.

 Bár a visszaemlékezős arc eleje nem olyan pörgős mint az 1. és utolsó részek, mégis nagyon nagy szerepet játszik a történetben. Az elején kicsit untam, de mikor épp abbahagytam volna, beraktak néhány izgalmas jelenetet+ a kávés Yomi-Noriyuki jelenet, szal aztán márnem tudtam abbahagyni.

Itt az a bizonyos lepkés gyerek:)

 Szereplők közül az egyetlen, aki idegesített, az a Yomit támadó fehérhajú csajszi volt, aki Rangurenre pályázott, nagyon ellenszenves volt, mikor próbálta Yomitól elvenni a helyét.

A kedvenc, mint már írtam Yomi, így az utolsó részeket kb. átsírtam T_T.

Az anime nagyon egyedi, ez a legnagyobb erőssége, a grafika is gyönyörű. Nem igazán volt semmi kivetnivaló benne. Az első 2 rész és az utolsó pár rész nagyon ütött, de a flashback se volt rossz. A hangulata nagyon jó , teljesen megfogja az embert. 

Maga az anime: 10/10

Történet: 10/10

Szereplők: 8/10

Grafika: 10/10

Opening: 10/10

Hangulat: 10/10

Végezetül pedig itt az op ami azóta is egyik kedvencem.